A cikk előző részében egy iolyan különleges képeségű emberről (Gerard Croziet) írtunk, akinek csodálatos képessége lehetővé tette számára az, hogy információkhoz jusson olyan eseményekkel kapcsolatban, amelyek még meg sem történtek, vagy az esemény valamikor a múltban következett be. Bármilyen hihetetlen is, de a paranormális képességek talán legtöbbet vizsgált és ellenőrzött területe a hatodik érzék, de ettől a ténytől függetlenül még mindig sok titokzatosság lengi körül a jelenséget. Az egyik legérdekesebb a hatodik érzékkel – idegen szóval extraszenzoros percepcióval – kapcsolatban, hogy a kutatások során arra a felsimerésre jutottak a szakemberek, hogy azzal a tulajdonsággal, amivel a látó emberek rendelkeznek, vagyis azzal, hogy dolgokat megérzünk, megálmodunk jó előre, szinte minden ember rendelkezik. Bizonyára mindenki volt már olyan helyzetben, hogy valakire gondolt, és az az illető valamilyen kapcsolatba lépett velünk még aznap. Édesanyáknál figyelhető meg elég gyakran aza jelenség, hogy szinte olvas gyerekeinek a gondolataiban, és pl. már akkor felébred álmából, amikor a baba esetleg még azon tűnődik, hogy most miért is sírja fel a lakást. Ismerősömmel esett meg, még érettségi tájékán, hogy egy olyan érzés bujkált benne, hogy egy tételt, a 18-ast sokkal alaposabban ki kell dolgoznia, mint a többit. Ez a késztetés aztán – mesélte – annyira felerősödött benne, hogy a vizsga napján még a folyosón is ezt a tételt biflázta. Mondanom se kell, hogy a tétel, amit húzott, a 18-as volt. Barátom ettől a megérzéstől még nem vált látnokká, vagy jóssá, de megerősített engem abban a hitemben, hogy bizonyos körülmények hatására minden emberben beindulhatnak olyan lelki folyamatok egész sora, amelyek azt eredményezik, hogy bizonyos dolgokat képesek vagyunk megérezni. A jó látóemberek azonban nagyon ritkák, azok pedig akik irányítani is képesek ezt a képességüket, még ritkábbak. Eredményességi mutatóik azonban akár egyformák is lehetnek. Amerika elsőszámú látóasszonya, Jane Dixon, aki több pontos jóslatával ejtette ámulatba a világot, pontosan megjósolta a Kennedí-fivérk, Maryiln Monroe, Martin Luther King, vagy Ronald Reagen elleni merényletet, illetve gyilkosságokat.
Ronald Reagen esetében nem volt pontos, mert az elnököt holtan látta, de mivel jóslatát bizonyos körökben bagyra értékelték, az elnök védelmét megerősítették, így életben maradt. Dixon asszony azonban jóstehetségének nem teljesen ura. Mint azt egy vele készített interjú során elmondta, nem tud jósolni, mert egyszerűen nem lát semmit. Ám ha egy olyan nap jön el, amikor biztosan tudja, hogy kinyilatkoztatást fog kapni, akkor nincs számára lehetetlen. Amikor látomása van, az olyan, mintha egy másik szem nyílna ki a fejében, és látja az eseményeket, de soha nem színesben. A másik véglethez tartozott az 50-es években elhunyt nagyszerű magyar látnok Kele János, aki a rendőrés kötelékén belül eltűnések kivizsgálásával foglalkozott. Kelét a társai csak léleklátónak nevezték különös képességei folytán. Kele tökéletesen ura volt különleges képességeinek, és eredményességi mutatói bár nem érték el Gerard Croizet, a már említett látnok értékeit, nem volt oka szégyenkezésre. Módszerei hasonlóak voltak Croizet-éhez, hiszen ő is akkor volt igazán elemében, amikor az eltűnt személy használati tárgyai közül valamelyiket a kezében tarthatta. A látnokok munkáját a rendőrség, mint már említettem, időnként igénybe veszi, hogy egy-egy bonyolultabb üy kivizsgálásakor segítség a hatóságok munkáját. Így tettek a rendőrök a Yorkshiri Hasfelmetsző esetében is, aki 1975-1980 között követte el gaztetteit. Ennél az esetnél azonban a már jól bevált látnokok sorra csődöt jelenettek, amikor jelentkezett egy Mrs. Nella Jones nevű háziasszony a rendőrsége és elmondta, hogy már napok óta a Hasfelmetszőről álmodik, és szerinte olyan adatok vannak a birtokában, amelyeknek esetleg hasznát vehetnék a nyomozásban. Mrs. Jones szerint a gyilkost Peternek hívják, Bradfordban feleségével egy olyan házban, ami valami magaslaton áll. Gyakran jár egy hatalmas teherautóval, amelynek oldalán egy nagy „C” betű látszik. Amikor aztán a rendőrök elfogták a tettest, és összehasonlították a kapott adatokat, érdekes egybeeséseket tapasztaltak: a tettes neve Peter Sutcliff volt, aki valóban Bradfordban, egy magasan fekvő kerületben lakott a feleségével. Egy szállítócégnél volt alkalmazásban, mint teherautó sofőr. A cég emblémája pedig egy nagy „C” betű, minden a cég tulajdonát képező autón rajta volt. Nella asszony tehát egy nagyszerű látnok lenne? Szó sincs róla. Látomása azóta az eset sem voltak, és nem is igen vágyódik utánuk. A rendőrségen azonban elmondta, hogy szerinte azért történtek rá ezek a látomások, mert a gyilkosságsorozat annyira felháborította, ohgy amikor arról hallott, hogy a rendőrség látó emberek segítségével próbál a tettes nyomására bukkanni, ő is segíteni akart. A nagy indulati töltés aztán végül beindította nála lappangó képességét, amely azután ahogy jött, úgy el is múlt, amikor a kiváltó ok megszűnt. A szakértők egyetértenek abban, hogy a látnoki, vagyis extraszenzoriális képességet igenis vizsgálni. Ennek érdekében több módszert is kidolgoztak. A következő - egyben befejező – részben erről a vizsgálatról, és annak eredményeiről lesz szó.
/Mikl Ottó összeállítása nyomán/
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése